A Vác elleni mérkőzésre két poszton változtat a kezdőcsapaton Valére Billen, az Újpest FC vezetőedzője a múlt hetihez képest: Sándor György és Nagy Olivér ezúttal a kispadon kap helyet, míg az első perctől a pályán lesz Kőhalmi András és Kovács Zoltán.

A ma délelőtti edzést követően nemcsak szombati, Vác elleni bajnokiról (kezdés: 18:00 óra) vagy a várható kezdőcsapatról, hanem a Kaposvár elleni kudarcról és az elmúlt tíz fordulóról is beszélt a vezetőedző.

Valére Billen elöljáróban elmondta: reményei szerint Kovács Zoltánnal veszélyesebbek lesznek a támadások, míg Sándor György azért került ki a kezdőcsapatból, mert jelenleg Korcsmár Zsolt jobb formában van.

A Vác elleni kezdőcsapat: Balajcza – Vermes, Vaskó, Böjte, Tóth B. – Erős, Korcsmár – Kőhalmi, Kovács Z., Tisza – Rajczi
A kispadon: Kövesfalvi, Lucas, Völgyi, Gulyás, Sándor Gy., Hullám, Nagy O.

Valére Billen:
– Nem is lehet kérdés, a Vác ellen csak a három pont megszerzése az elfogadható. Elvárom továbbá a csapattól, hogy letámadja az ellenfelet, gyorsan járassa a labdát és teljes mértékben kontrollálja a játékot. Ehhez az kell, hogy a játékosok minél kevesebbet fussanak a labdával és minél többet anélkül.

– Nem ez volt az elvárható a Kaposvár ellen is?

– De… Az első félidőben mutatott játék számomra is csalódást okozott, a második azonban elfogadható volt. Az alapprobléma nem taktikai vagy fizikai okokra vezethető vissza, hanem arra, hogy két-három játékos nem koncentrált megfelelően, mentálisan nem készült fel megfelelően a mérkőzésre. Sajnos, ez minden eddigi meccsen elmondható volt, igaz, nem mindig ugyanazokról a játékosokról van szó. Ezt egyébként elmondtam az öltözőben is. Sajnos, vannak olyan játékosaink, akik tehetséges vagy jó képességű játékosok, de a mentalitásuk nem teszi lehetővé, hogy folyamatosan jól teljesítsenek, miáltal a csapat is sikeressé válik. Fontos, hogy minden játékos megkapja a lehetőséget a bizonyításra, de bizony vannak olyanok is, akik nem tudnak megváltozni… Hogy érthetőbb legyek: vannak olyan játékosaink, akik csak akkor hajlandóak dolgozni, küzdeni a csapatért, amikor náluk van a labda. Ez nagyon kevés. Emellett beszélnünk kell arról is, hogy a keret fiatal, ebből következően a forma sem lehet minden meccsen állandó. Akkor lesz igazán sikeres az Újpest, ha a minden labdarúgó mentálisan, fizikálisan és taktikailag is azonos szinten lesz, addig csak átmeneti sikerekről, időszakos győzelmekről beszélhetünk. Ahhoz, hogy erre a szintre elérjünk, időre és türelemre van szükségünk.

– Ön szerint jól működik a korábban felvázolt koncepciója?

– Mindenki szomorú, amikor egyszer kikap a csapat, még én is, de a felfogásom és a helyzetem annyiban más, hogy már a lefújás után már csak a következő meccsel foglalkozom. Úgy gondolom, hogy jelenleg az Újpest – és a magyar futball – előtt két út áll. Az egyik a Debrecené, amely sok pénzből működik, tavaly meg is nyerte a bajnokságot, de a nemzetközi kupában nem ért el semmit, és a bajnokságban sem szerepel úgy, ahogyan elvárják tőle. A másik út, amelyet mi is választottunk, az az, hogy szerényebb lehetőségek között dolgozunk, ezért megpróbáljuk a fiatalokat abban a rendszerben dolgoztatni, amely hosszabb távon a siker alapja lehet. Ez nem jelenti azt, hogy a bajnokságban nem végezhetünk minél jobb pozícióban, de ehhez nagyon sokat kell dolgoznunk és türelmesnek kell lennünk.

– A szurkolók azonban tavaly el voltak kényeztetve – az Újpest szerezte a legtöbb gólt, játszotta a leglátványosabb focit és a csapat alig maradt le az aranyéremről –, ezért azt várják, hogy minden folytatódjon tovább, és lépjünk egy hellyel előrébb…

– Megértem a drukkerek várakozását, de vallom: az igazi szurkoló azonosul a klub céljaival. Sokan azt gondolják, ugyanaz a csapat játszik mint tavaly, de ez nem így van. Én sohasem tizenegy embert értek egy csapat alatt, hanem tizennyolcat, akikből ki kell válogatni, ki legyen a kezdő, és ki álljon be csereként. Vanczák Vili helyett például Vaskó Tamás játszik, akivel nagyon meg vagyok elégedve, de úgy kell jól teljesítenie, hogy tavasszal mindössze öt alkalommal lépett pályára, ebből egyszer két percet. Remekül játszik, de más erényei vannak, mint Vilinek: például az egy-egy elleni szituációkban nem olyan erős vagy nem olyan gyors, de szinte verhetetlen a levegőben. Ebből következik, hogy a védekezésünk is egy kicsit más, mint eddig. Játékunkat az is meghatározta, hogy Tóth Balázsra és Füzi Ákosra alig tudtunk számítani a sérülések miatt, pedig felfutásuk nagyon sokat jelentett a taktikában. Ráadásul nem csak ők voltak sérültek, így ki kellett emelni három 17-18 éves fiatalt is. Fontos tényező még, hogy Rajczi Péter sem ideálisan kezdte az idényt, nehezen érte utol magát és még nincs százszázalékos formában – tehát a támadójátékunk sem lehetett olyan eredményes, ahogy tavaly megszoktuk. De a visszafogottabb teljesítmény egyik oka az is, hogy eddig kétszer tudtunk hazai pályán játszani vagy az, hogy olyan játékosoknak kell húzóembereknek lenniük, akik tavaly kevesebbet tudtak játszani, mint például Vermes Krisztián.

– Tehát további türelemre van szükség.

– Ezt a helyzetet vagy elfogadjuk, vagy nem, de az tény: az Újpest remek klub, azonban még nem olyan erős, hogy kész játékosokat igazoljon. Korábban már mondtam, Magyarországon talán csak egy labdarúgót találni, aki a jelenlegi helyzetünkben erősítést jelentett volna. Ő azonban más klubot választott, mert ott fizettek neki az aláírásért. Több milliót… Ezt a pénzt mi inkább egy rendszer felépítésére költjük és több fiatal játékost szeretnénk felnevelni. Mit is mondott Michel Platini, amikor most Budapesten járt? Menedzselni kell a fiatal tehetségeket. Szerintem is ez a követendő út. Sok munka, idő és türelem – most ez kell, hogy hosszú távon kiemelkedő klub legyen az Újpest.