A papírforma szerint a Valenciának volt a legkönnyebb dolga, hiszen a hatodik helyen álló gárda a 14. helyen álló Mallorcát fogadta. Ez nem csak a két csapat közötti helyezésbeli, hanem a két játékosállomány közötti különbség is indokolta.

A mutatott játék sem cáfolta az előzetes várakozásokat: a hazaiak azonnal a kapujukhoz szögezték a „szigetieket”. A nagy nyomást majdnem az első félidő végéig kibírták a vendégek, ám a 39. percben egy remek ütemű kiugratás után Vicente a kapu jobb alsó sarkába lőtt.

A második félidő elején aztán David Villa is betalált, s ezzel végleg eldöntötte a három pont sorsát. A hajrában pedig Morientes tette teljessé a hazaiak sikerét. Még az is belefért, hogy a vendéggárda a 87. percben Jonas büntetőjével szépítsen. Győzelmével a Valencia pontban beérte az egy mérkőzéssel kevesebbet játszó Atletico Madridot, és a Zaragozát is.

Azt a Zaragózát, amely a mai másik találkozón volt érdekelt. A papírforma szerint ők voltak az esélyesebbek is, ám azt nem szabad elfelejteni, hogy idegenben, a kiesés elől menekülő, 17. helyen álló Athletic Bilbao otthonába látogattak.

Az esélyeknek megfelelően a vendéggárda volt aktívabb, jobban is játszottak, ám gólt nem tudtak szerezni. Igaz, nem is kaptak, de a gól nélküli döntetlen igazából egyik csapatnak sem volt jó, hiszen az egy pont sokat a bilbaóiak szekerén sem lendített. Megelőzték ugyan több lőtt góljuknak köszönhetően a Levantét (amely egy találkozóval kevesebbet játszott), de a kieső zónától nagyon nem tudtak eltávolodni.

A Real Madrid játékosai azzal a tudattal léphettek pályára – a csatársorban kezdőként kapott lehetőséget a Van Nistelrooy, Ronaldo páros, de ott serénykedett a középpályán mögöttük Beckham is -, hogy győzelmük esetén a harmadik helyről előrelépve egyrészt megelőzhetik az örök rivális Barcelonát, másrészt esetleges sevillai botlást kihasználva akár az élre is ugorhatnak.

A katalán címvédőről tudni kell, hogy a fordulóban csak csütörtök este lépnek pályára – a Camp Nouban az Atlético Madrid az ellenfél -, míg hétvégi mérkőzésük – a Betis ellen idegenben – klubvilágbajnoki kötelezettségük miatt elmaradt.

Még azt sem mondhatjuk, hogy a nagy igyekezetnek nyögés lett a vége a Madrid részéről, hiszen a középmezőny stabil együttesei közé sorolható újonc Huelva egyáltalán nem tette meg a királyiaknak azt a szívességet, hogy behúzódott saját kapuja elé.

Sőt, a vendégek még a kiegyenlített játékkal sem elégedtek meg, nem átallottak kezdeményezőként fellépni a Bernabeu-stadionban! Szentségtörés!

Az ideges, de legalább annyira kényelmes hazaiak pedig egyáltalán nem strapálták magukat azzal, hogy felvegyék az eléjük dobott kesztyűt. Ennek az lett a vége, hogy amíg a vendégek négyszer veszélyeztették a hazai kaput, addig a madridiak mindössze(!) egyszer tették meg ugyanezt!

És az még hagyján, hogy négyszer annyira veszélyeztették a kaput a vendégek, a 35. percben a vezetést is megszerezték. Remek Huelva-egyérintő után Cannavaro képzetlen mozdulattal feledtette, miért is kapta idén ő az Aranylabdát és lett az év játékosa a FIFA-nál, az ajándékba kapott labdán Sinama Pongolle még tolt egyet – ekkor az olasz már csúnyán becsapva, szinte már megalázva a hátsóján csúszkált -, majd nem vacakolt többet: az immár kiszolgáltatott Casillas mellett a hálóba vágta a labdát.

A középkezdés után Van Nistelrooy ígéretes támadás végén az oldalhálóba lőtt, ám ennél sokkal emlékezetesebb marad Cannavaro másik botrányszámba menő alakítása: saját tizenhatosán belül, senkitől sem zavartatva rálépett egy labdára, amelyre rögtön lecsapott a gólszerző. Hogy nem lett gól a dologból, azaz utolsó pillanatban keresztező és tisztázó Sergio Ramos érdeme. Az olasz védő a jelek szerint testben és fejben sem heverte ki a zürichi gálán történteket: igencsak másnapos futballista benyomását keltette.

A második félidőre Emerson helyére érkezett honfitársa, Robinho. Aktívabb lett a második félidő elején a Real, ám kapura csak Beckham szabadrúgása után veszélyeztettek. Nem úgy a vendégek, akik kettőre növelték előnyüket az 52. percben. Uche a baloldalról húzott befelé, Salgado nem ér oda, hogy közbeavatkozzon, Cannavaro pedig ott volt ugyan, csak - ezúttal - sem tudott. A vendégek játékosa lendületből csinált egy testcselt kifelé – az olasz védő le sem tudta szinte reagálni a cselt, több másodperces fáziskésésben volt -, majd befelé húzott és 18 méterről kilőtte a jobb alsót.

Megnyugtató előnye tudatában kapuja biztosítására összpontosított a vendégcsapat. Méghozzá elég jól, helyzetig sem jutottak a madridiak.

A 66. percben jött Reyes és Mejía, előbbi a mérkőzésen észrevétlen Ronaldo, utóbbi a cserét zokon vevő Salgado helyére, ám a fővárosiakon ez sem segített.

A hajrában abszolút kitámadó hazai csapat ellen a vendégektől Viqueira előbb ballal a jobb felső saroknál a kapufát lőtte telibe 22 méterről, majd ugyanő a hosszabbítás első percében jobbal mesterien csavart a jobb felsőbe 20-ról.

Másodszor kapott ki bajnokin a Bernabeuban a Real, idegenben negyedszer nyert a Huelva.

A Sevilla hazai pályán nehéz, kiegyenlített első félidőt követően küldte padlóra vendégét, a Deportivót és megugrott az üldözők elől: Kanoute két, Fabiano és Alves egy-egy gólt lőtt.

Az Espanyol idegenben verte a Getafét, a győztes gólt Tamudo szerezte a 74. percben. A vendégcsapat Casquero 66. percben történt kiállítását követően emberelőnyben játszhatott, igaz a hajrában „egyenlítetek” a vendégek, Chica is piroslapot kapott.

Az újonc, sereghajtó Tarragona ismét kikapott – a szezonban már 12-szer -, miután hazai pályán a Betis egy büntetőből szerzett találattal verte őket.

Nem született gól Vigóban, ahol a Celta a Real Sociedad együttesét fogadta.

Az Osasuna egy góllal verte az 56. perctől emberhátrányban játszó Levantét hazai pályán.

A Santander ugyancsak egy találattal bizonyult jobbnak vendégénél, a Villarrealnál.

A Barcelona-Atletico találkozó második percében formás hazai adogatás végén gyorsan fordult a kocka és egy vendégkontrát(!) követően az egyszemélyes madridi életveszély, Torres próbálkozott, de gyenge kísérlete a jobb alsó kapufa mellé ment.

A túloldalon Xavi egy kapáslövéssel jelezte, hogy jönnek a katalánok, de az ő labdája is kapu mellé zúgott.

fotó: Reuters

Ronaldinho már 12 gólnál tart a bajnokságban

A játékrész felénél 70-30 százalékos volt a labdabirtoklás, a hazaiak javára, mégis a vendégek, név szerint Torres - ki más? - előtt adódott egy „lehetőség” a semmiből. Thuram hazapasszát Valdés kapus a bal oldali kapufánál az őt letámadó madridi csatárba püfölte, a hazaiak szerencséjére azonban a labda az alapvonalon túlra pattant.

Helyzet nélkül teltek-múltak a percek, a szokott formájukat hozó, lendületes és egyben kreatív hazaiak azonban ezúttal nem igazán találták fogást a szorosan és fegyelmezetten visszazáró vendégeken.

A nagy kedvvel játszó Ronaldinhót keményen fogták és faragták: általában egy, de legkésőbb két csel után már a földön találta magát a brazil klasszis.

A hajrában ígéretes helyről szabadrúgásból veszélyeztettek a vendégek, de még kaput sem találtak. Nem úgy Leo Franco kapuja előtt a Barca: Xavi érkezett egy baloldali beadásra a gólvonaltól nyolc méterre, a vendégkapus azonban lábbal még időben kapott bele a labdába.

Hogy a szünetben egygólos előnnyel vonulhattak pihenőre a hazaiak, az Ronaldinho érdeme. A bajnokságban immár 12 gólnál járó támadó az Iniesta ellökéséért megítélt, 18 méteres szabadrúgást lőtte a kapu jobb oldalába félmagasan.

A szünet után a 48. percben Ronaldino és a vendégkapus újbóli szabadrúgás-csatáját a sorfal nyerte. Felgyorsult az egyébként sem lassú mérkőzés, a vendégek kénytelenek voltak kijönni zárt védekezésükből, ha eredményt akartak elérni.

Az idő és a labdát okosan járató Barcelona nem nekik dolgozott. Több volt a taktikai szabálytalanság mindkét oldalon, de nem volt durva a találkozó.

Miközben a hazaiak nem túl nagy elszántsággal második találatuk megszerzéséért dolgoztak, egyenlítettek a vendégek. A 61. percben Kun Agüero a leshatárról keresztbe indulva kapott egy remek indítást, majd tizenhárom méterről a kifutó Valdés mellett jobbal a kapu közepébe perdített

A gólnál Thuram meghúzódott, helyette, de nem helyére, honfitársa, Giuly érkezett. Kockáztatni kényszerült Rijkaard is.

A hajrában fokozta a nyomást a hazai csapat, amely közel állt ugyan az egyenlítéshez, de ezen a szinten a szimpla helyzetek kialakítása már kevés. Igazi gólveszélyt magában foglaló nyomást pedig minden mezőnyfölénye ellenére sem tudott kialakítani a Barcelona.

Hazai pályán veretlen maradt ugyan a Barca – az Atlético látogatása után ez akár érdem is lehet számukra -, másodszor játszottak döntetlent pályaválasztóként. Előnyük a harmadik Real Madridi előtt két pont, hátrányuk a listavezető Sevilla mögött három, de mindkét riválisuknál egy mérkőzéssel kevesebbet játszottak a katalánok, akiknek elmaradt hétvégi, Betis elleni idegenbeli találkozójuk.

Különösem jól megy a szezonban az Atléticónak idegenben: nyolcadik mérkőzésükön változatlanul csak egyszer kaptak ki, négy győzelmük mellett harmadszor játszottak döntetlent. A Barcelonából pontosan távozó madridiak a negyedik helyen állnak, egy ponttal előzik meg az ötödik, illetve hatodik Zaragozát és Valenciát.

16. FORDULÓ (DECEMBER 20.)

• Barcelona–Atlético Madrid 1-1 (Ronaldinho 41., ill. Kun Agüero 61.)
• Valencia–Mallorca 3-1 (Vicente 39., Villa 56., Morientes 82., ill. Jonas 11-esből 87.)
• Athletic Bilbao–Zaragoza 0-0
• Celta Vigo-Real Sociedad 0-0
• Getafe-Espanyol 0-1 (Tamudo 74.)
• Tarragona-Betis 0-1 (Assuncao 65., 11-esből)
• Osasuna-Levante 2-1 (Cruchaga 53., Soldado 69., ill. Nino (90.)
• Santander-Villarreal 2-1 (Rubén 48., Colsa 64., ill. Barreno 86.)
• Real Madrid-Recreativo Huelva 0-3 (Sinama Pongolle 35., Uche 52., Viqueira 91.)
• Sevilla-Deportivo La Coruna 4-0 (Kanoute 29., 63. – a másodikat 11-esből, Fabiano 65., Alves 73.)