Dr. Dányi Szilárd:
„A döntés után három nagyon fontos dolgot emelnék ki. Az első: a Magyar Labdarúgó-szövetség fegyelmi bizottsága a mindenki előtt ismert, honlapunkon is közzétett nemzetközi direktívák alapján – amelyeket az MLSZ elnöksége a fegyelmi szabályzat részévé tett –, akár tetszik, akár nem, jogszerű döntést hozott. Tudni kell, hogy a fegyelmi bizottság azon játékvezetői és ellenőri döntésekkel kapcsolatban jár el, amelyek elé kerülnek. Az, hogy ki határozza meg, hogy a nemcsak Újpest-mérkőzéseken történő, fegyelmi hatálya alá tartozó nézőtéri magatartásokból ügy legyen, már egy másik kérdés… Az elmúlt két év eseményei alapján, finoman fogalmazva is úgy gondolom, hogy ebben nem alakult ki következetes gyakorlat a Magyar Labdarúgó-szövetségen belül. Sok olyan esetnek voltam szemtanúja különböző pályákon, amelyeknek büntetést kellett volna maga után vonniuk, de még csak eljárás sem indult az adott fegyelmi vétség után. Másrészt: még mielőtt a történtekért bárki is az MLSZ nyakába kívánja varrni a felelősséget, felhívnám mindenki figyelmét arra, hogy ha valaki valamit vagy valakit szeret, azért felelősséget kell vállalnia. Ezért nem feltétlenül az szereti a legjobban az Újpest FC-t, aki a legjobban döngeti a mellét, de a mérkőzéseken úgy viselkedik, hogy azért meg lehessen taposni szeretett csapatát, hanem az az igazi szurkoló, aki ha kritikát is fogalmaz meg akár a saját csapatával, akár az ellenféllel kapcsolatban, azzal nem okoz kárt – akár közvetetten, akár közvetlenül. Márpedig az, aki a Debrecen elleni mérkőzésen huhogott, vagy 2006. május 20-án játékvezetőt kergetett, ennek a klubnak súlyos károkat okozott. Harmadrészt: kérnék minden Újpest-szurkolót, hogy amikor ezt a helyzetet értékeli, gondolkodjon el az általam elmondottakon, és próbáljunk meg olyan légkört kialakítani a mérkőzéseinken, hogy a klub még egyszer ne kerülhessen ilyen helyzetbe. A fentebb elmondottakra tekintettel – a tulajdonossal konzultálva –, az a döntés született, hogy a határozatot tudomásul vesszük.”