Szasa Radulovics:
ÚFC. 2007.06.15. 16:58
Három éves szerződést kötött az Újpest FC Szasa Raduloviccsal. A bosnyák-ausztrál kettős állampolgárságú, 29 esztendős játékos nem ismeretlen szakmai stábunk számára, hiszen májusban – teljes diszkréció mellett – sikeres próbajátékon vett részt csapatunknál.
A bal oldali támadó középpályás posztján bevethető labdarúgó elmondása szerint már akkor pozitív benyomást szerzett klubunkról, miként Urbányi István vezetőedző is jó véleménnyel volt a játékosról, aki Jakab László menedzser közreműködésével került kapcsolatba az Újpest FC-vel.
Szasa Radulovics: – Már a próbajáték során meggyőződhettem róla, hogy jó klub az Újpest. Nagyon tetszik a stadion, profinak tartom a kiszolgáló létesítményeket, az edzőtermet, az öltözőket is. A játékosok barátságosan fogadtak, amikor nem értettem valamit, azonnal segítettek. Kiderült számomra az is, hogy a keretben sok a remek képességű játékos. Az pedig nagyon imponált, hogy az Újpest FC-nél egyértelműek a célok a következő szezonra: a csapat szeretné megszerezni a bajnoki címet. Csak pozitív benyomásokat szereztem az edzővel folytatott beszélgetések során is.
– Ha jól tudom, az Újpest már évek óta nem ismeretlen számodra…
– Valóban, hiszen Oberhausenban együtt játszottam Tokody Tiborral, aki beszélt nekem a klubról, és arról, hogy Magyarországon mekkora jelentősége van az Újpest és a Ferencváros csatáinak. Ez azért is érdekes, mert nagyon jó barátomnak mondhatom Adem Kapicot, a Ferencváros korábbi játékosát, aki ezt azóta már többször megerősítette. Ő beszélt arról is, hogy milyen nehéz volt az Újpest ellen játszani. Elsősorban a tőlük hallott vélemények alapján tudom megítélni a magyar futballt.
– Bemutatnád magad az Újpest-szurkolóknak? Milyen típusú játékosnak tartod magad?
– Elsősorban bal oldali támadó középpályás vagyok, de Norvégiában játszottam belső középpályást is. Úgy vélem, a hozzáállásommal nem lesz gond, szeretek dolgozni, edzeni, és önkritikus vagyok magammal szemben, amit még édesapám nevelt belém. Ő többszörös jugoszláv olimpiai válogatott volt, még Otto Barics volt az edzője.
– Ha már említetted édesapádat: Boszniában születtél, rendelkezel ausztrál állampolgársággal is, ráadásul több évet éltél Németországban és Norvégiában is. Azaz fordulatos élet és pályafutás a tiéd.
– Valóban, 1994-ben költöztünk Németországba, amikor Jugoszláviában kitört a háború. Majd Ausztráliában telepedtünk le egy családi jó barát tanácsára. Feleségem is ausztrál állampolgár,de horvát származású. Édesanyám katolikus, édesapám ortodox, de ő azt mondja magáról, hogy a futball az igazi vallása. Én második hazámnak Németországot tekintem, mert ott éltem tíz éven keresztül, egyszóval igazi világpolgár vagyok.
|