Őrült meccset játszott egymással a Sociedad és a házigazda Valencia. A vendégeket, akik az 1980-s évek elején kétszer nyertek spanyol bajnokságot, önmagában már a győzelem nem segíthette volna a bentmaradáshoz, ehhez a riválisoknak is bukniuk kellett volna.

A Sociedad negyven év után búcsúzott az élvonaltól: négy éve nagy versenyfutásban maradtak le az aranyéremről - a Real Madrid előzte meg őket -, ám tavaly már nagy közel voltak a búcsúhoz, csak a 16. helyen végeztek. Idén azonban már utolérte őket a végzetük.

A valenciai mérkőzésben ez a vesszőfutás vissza is köszönt, hiszen két öngóllal segítették a hazaiakat az egy ponthoz, akik az egy szem David Villa kivételével nem igazán erőltették magukat és jelentettek veszélyt a vendégek kapujára. Azt azért jegyezzük meg, hiába a vendégek mezőnyfölénye és nagyobb akarása, a hazaiak kontráikból lényegesen veszélyesebbek voltak a kapura és ha nincs a mérkőzés harmadik öngólja, amely a valenciai Moretti érdeme, akkor a Sociedad vereséggel zárta volna az idényt.

A másik csapat, amelynek nem a saját kezében volt a sorsa, az a Celta volt, amely Vigóban hiába verte 0-1-ről a Getafét.

A két, így végül kieső csapat részéről azért volt fölösleges minden erőfeszítés, mert a velük az alsó házban versenyt futó a Betis idegenben, míg a Bilbao otthon nyert.

A sevillai zöld-fehérek Edu hajrában lőtt duplájával tudtak nyerni a Santander ellen. A Bilbao is a második játékrészben döntötte el a mérkőzés sorsát a Levante ellen: a hazaiakat öngól segítette a vezetéshez, majd 17 perccel később Gabilondo biztosította be a hazai győzelmet.

A Nou Campban városi riválisként egy hete Tamudo duplájával bravúros döntetlent elérő, így a címvédő Barcelonát nehéz helyzetbe sodró Espanyol ezúttal hazai pályán bukott, nem is kicsit.

A vendég La Coruna már a 14. percben emberhátrányba került - Andrade egy perc alatt kapott két sárga lapot -, majd a hazaiak Tamudo büntetőjével a második félidő elején a vezetést is megszerezték.

A félidő közepén aztán két perc alatt két gólt lőve fordítottak a vendégek, akik a hajrában harmadik góljukkal eldöntötték a találkozót.

Kevésen múlt, hogy fel nem billent a pálya Tarragonában, akkora volt a vendégek látható technikai, taktikai fölénye, amely az idei szezon rossz szokásaival ellentétben ezúttal komoly helyzetek sokaságában is megmutatkozott.

Eto’o az ötödik percben lesgólt szerzett, de védenie Valdésnek kellett egy nem túl nehéz lövést négy perccel később.

Nagy elszántsággal már a saját tizenhatosa előtt megzavarta a labdát tartani igyekvő hazai védőket a gránátvörös-kékek ezúttal narancssárgában pompázó csapata, de a legnagyobb ováció akkor tört ki, amikor a 17. percben a Mallorca vezetést szerzett Madridban a Real ellen.

Az ekkor magát bajnoknak érző címvédőnek három percre volt szüksége, hogy sorsát részben a saját kezébe is vegye. Deco kiugratása után Messi volt önzetlen és pontos, Puyol pedig a hálóba lőhetett.

Támadásban maradtak a vendégek, előbb Eto’o lőtt egy második meg nem adott gólt - ezúttal is lesállás miatt érvénytelenítették a kameruni találatát -, majd ziccerben Rubén Pérez védte szögletre a támadó lövését.

A 34. perc hozott újabb fordulatot, amikor hír jött Madridból: a gólhátrányban lévő Real sérülés miatt elveszítette elsőszámú gólfelelősét, a holland Ruud van Nistelrooyt.

A bűvös három perc ezt követően is bevált: ennyi idő kellett Messinek, hogy a hír után a Barca-gólt megszerezze. További három perc elteltével Ronaldinho volt eredményes szabadrúgásból, a mérkőzés eldőlt. A félidő hajrájáig elvoltak ugyan a csapatok, de láthatóan a maguk részéről letudottnak tekintették a vasárnap estére kirótt munkát. A Barca-sorsa végképp a madridiak és a mallorcaiak kezébe került.

A második felvonás Messi korai góljával indult: gyakorlatilag egy jó passzal és egy jó csellel sakk-matt helyzetet alakítottak ki a vendégek, akik góllal büntettek.

A folytatásban leült a találkozó, előbb a lendületüket, majd a motivációjukat vesztették el a Barca-játékosok - így a hazaiak is helyzeteket tudtak kialakítani, gólt és kapufát is szereztek a hajrában -, hiszen a Real ezúttal is legyűrte soros ellenfelét és ha kis szerencsével, de nem érdemtelenül jutott a három bajnoki ponthoz.

Csillogó teljesítmény után lehajtott fejjel hagyták el a pályát a Barca játékosok, a címvédőnek meg kellett elégednie az ezüstéremmel, mert a szezon nagy részében bizony igencsak hullámzó teljesítményt nyújtott.

Megfagyott a vér a madridi szimpatizánsok ereiben, hiszen még az első percben óriási helyzetet alakított ki a vendégcsapat, amely Varela kapufájával rögtön jelezte, többre hivatott annál, minthogy eljátssza az áldozati bárány szerepét a Santiago Bernabeuban.

A kihasználatlanul maradt mallorcai lehetőség után átvette a kezdeményezést a királyi gárda, amely elsősorban a középpályán megmutatkozó fölénynek köszönhette a dominanciát. A meddő mezőnyfölény önmagában azonban fikarcnyit sem ért. Az utolsó passzokba, lövésekbe azonban rendre hiba csúszott, így pedig nem jutott egyről a kettőre Fabio Capello alakulata.

Óriási érvágás volt a blancóknak, hogy Ruud van Nistelrooy harcképtelenné vált, a meghúzódott holland gólvágó helyett Higuain lépett pályára. A félidő hajrájában felpörgött a játék ritmusa, de újabb találat már nem született.

A fordulás után teljes offenzívával harcolt az egyenlítésért a Real, Raúlék azonban továbbra sem tudták feltörni a remekül visszazáró vendégvédelmet. Sőt, a mallorcai kontrák életveszélyesek voltak, minden egyes ellentámadásban ott rejlett a gólveszély.

Az 55. percben Arango remek ütemben ugratta ki Victort, aki 12 méterről, jobb külsővel nemcsak a kifutó Iker Casillas, hanem a bal alsó sarok mellett is elgurította a labdát. Ha Victor értékesíti ezt a helyzetet, könnyen elképzelhető, hogy véglett elúszott volna a hajó a Real Madrid számára.

Két minutummal később már a Real előtt is felcsillant a gólszerzés esélye, ehhez David Beckham kiváló helyzetfelismerésére volt szükség. Az angol válogatott klasszis a baloldalról, az oldalvonal mellől beadás helyett kapura lövést választott, a labda a keresztlécről vágódott vissza a mezőnybe.

Ez a kapufa feltüzelte Fabio Capello tanítványait, akik küzdeni tudásból jelesre vizsgáztak, óriási elkánnal rohamozták a rivális kapuját. A 66. percben a madridi közönség megrökönyödésére David Beckham hagyta el a pályát, a helyét pedig Reyes foglalta el.

A Real-tábor egy része ekkor úgy érezte, kapitális hiba volt lecserélni a remek formában lévő angol kiválóságot, Reyes azonban meghálálta a bizalmat. A 68. percben egyenlített, Diarra 80. percben szerzett vezetőgólja után három minutummal pedig egy remekbe szabott lövéssel bebiztosította a bajnoki címet.

Hazai pályán szenvedett egygólos vereséget a zárkör előtt még a bajnoki címben is reménykedő Sevilla. Az UEFA-kupa tavalyi és idei győztesét a szezon második felére feltámadó Villarreal győzte le, Fuentes egy szögletet követően szerezte a három pont sorsát eldöntő találatot. Hiába nyert az Osasuna vendégeként az Atlético Madrid, a fővárosiak csak a hetedik helyen zárták a bajnokságot, az Intertotó-kupában indulhatnak csupán és onnan kvalifikálhatják magukat az UEFA-kupába. A Huelva vendégeként 1-1-s döntetlent játszó Zaragoza viszont a hatodik helyen zárva alanyi jogon indulhat az UEFA-kupában. A vendégek az egyenlítő találatukat már emberhátrányban szerezték.