Regedei Csaba:
– Örülök, hogy itt lehetek, hiszen sok ismerőssel találkozhattam: Vermes Krisztiánnal, Vaskó Tamással, Sándor Györggyel és Tisza Tiborral az utánpótlás-válogatottban is játszottam együtt. Mindenki jól fogadott, nekem pedig az volt az első benyomásom, hogy Újpesten érezni lehet az elvárások súlyát. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani a REAC-nak, amely tavasszal napok alatt befogadott, és biztosította a lehetőséget, hogy játékban maradjak. Már megállapodtam a Sturm Graz-cal, amikor kiderült, a klub a csőd szélén van, így mégsem szerződhettem Ausztriába. Szinte véget ért az átigazolási időszak, amikor a REAC-hoz kerültem, ahol jól éreztem magam, ráadásul, amit akartunk, el is értük: bent maradt a csapat az NB I-ben, én pedig olyan formába kerültem, hogy egy élcsapathoz tudtam igazolni.

– Ami a célokat illet: nagy változás történt pályafutásodban, hiszen Újpesten idén magasra került az a bizonyos léc…

– Én is azért dolgozom majd, hogy a csapat minél nagyobb sikert érjen a bajnokságban, és a nemzetközi kupában. De előtte a helyemet kell kiharcolnom a csapatban. Távolabbi célom között szerepel az is, hogy visszakerüljek a válogatottba, amit azonban csak a munkámmal és a pillanatnyi formámmal szeretnék kiérdemelni.

– Említetted, hogy sok az ismerősöd a csapatban: „leinformáltad” a csapatot, mielőtt Újpestre igazoltál?

– Többekkel is beszélgettem, és már ekkor pozitív benyomásokat szereztem: jók a körülmények és egy játékosnak itt csak a futballal kell foglalkoznia. Elégedett vagyok a szerződéssel, és örülök, hogy Újpesten folytathatom a pályafutásomat. Mindent megteszek annak érdekében, hogy a csapat a lehető legnagyobb sikereket érje el.