Dombai András:
– A bajnokság befejezése után hallottam, hogy állítólag az Újpest felfigyelt a teljesítményemre. Természetesen jól esett, de sokáig nem történt előrelépés az ügyben. Aztán a múlt csütörtökön Pálinkás András hívott telefonon, és azt kérdezte, van-e kedvem az Újpest FC-hez szerződni. Azonnal igent mondtam, hiszen az ország egyik, ha nem a legjobb klubjához szerződni nekem nagy megtiszteltetést jelent. Pénteken pedig gyakorlatilag meg is állapodtunk.

– Hogyan értékeled az elmúlt éves teljesítményedet?

– Miután Szűcs Lajos Pápára igazolt, fél évig ültem a kispadon, ezért tavaly nyáron kértem a vezetőket, engedjenek el egy olyan klubhoz, amelyben védeni tudok. Bár a Budafok nem remekelt a másodosztályban, pozitív visszajelzéseket kaptam, és úgy éreztem: elégedettek velem, hiszen nem ment rosszul a védés. Én azonban többre vagyok hivatott, szeretnék komoly célokért dolgozni. Eddig mindig visszaküzdöttem magam az NB I-be, mint most is, ás szeretnék bizonyítani hosszabb távon az élvonalban is.

– Képesnek érzed magad, hogy adott esetben pótold Balajcza Szabolcsot?

– Pálinkás András kapusedző elmondta, mi lesz a szerepem, ismertette a lehetőségeket, én pedig pontosan tudom, hol a helyem. Elsősorban az a feladatom, hogy Balajcza Szabolcsot segítsem, de úgy érzem, képes lennék pótolni, ha szükség van rám. Persze még vissza kell szoknom az NB I-es ritmushoz, és bele kell rázódnom az edzésekbe, mert az NB II-ben csak a múlt héten kezdődött a felkészülés, ezért fizikálisan van még lemaradásom.

– Kapusszemmel mi a különbség az NB I és az NB II között?

– Elsősorban az, hogy sokkal pörgősebb a játék, gyorsabban történnek az események, és száz százalékos koncentrációra van szükség.

– Mit tartasz az erényednek, és mi az, amiben még fejlődnöd kell?

– Eddigi edzőim testalkatom miatt mindig arra ösztönöztek, hogy bátran induljak ki a beadásokra, vagyis a kijöveteleimre nem lehet panasz. Fejlődnöm kell viszont a védelem irányításában, többet kell beszélnem, és ez, úgy érzem, elsősorban rutin kérdése.

– Milyen célokat fogalmaztál meg az Újpest kapusaként?

– Szeretnék hosszabb távon az Újpest kapusa maradni, és szeretném meghálálni a szakmai stáb és a vezetők bizalmát.

– Az Újpest-szurkolók két meccsedre emlékezhetnek, amelyen kiugróan jól teljesítettél. Az első egy Újpest–Pápa bajnoki a Megyeri útón, a második pedig a Budafok–Ferencváros meccs az NB II-ben, amely nagy meglepetésre 2-2-re végződött…

– Emlékszem, Újpesten 3-1-re kikaptunk, és igen jól ment a védés, de akkor nem sok esélyünk volt. Az FTC ellen úgy lett 2-2, hogy az utolsó percben ziccert hibáztunk. Ezen a meccsen tudtuk mi vár ránk, ezért defenzíven álltunk fel, nekem pedig rengeteg munkám volt emiatt, elég ha csak azt említem, hogy a tv-közvetítés alapján 47-10 volt a kapura lövések aránya – és nem a Budafok javára… A közvetítés miatt szerencsére sokan láttak védeni, és talán ekkor figyeltek fel rám Újpesten… Egyébként szeretem az igazi tétmeccseket, fel tud dobni a jó környezet, a sok szurkoló és a jó pálya. Az biztos, erre Újpesten nem lesz panasz.

– Mit vársz a csapattól a bajnokságban?

– Úgy gondolom, remek összetételű a keret, ideális a tapasztal és a fiatal futballisták aránya. Az a klub, amelynél ez a tényező adott, mindig jó eredményt szokott elérni az aktuális bajnokságban. Remek évet várok, szép sikerekkel.

Pálinjkás András:
„András ugyanahhoz a korosztályhoz tartozik, mint Balajcza Szabolcs. Több mérkőzését is láttam, ezek alapján elmondhatom, hogy korának megfelelő rutinnal rendelkezik, és védett az első, illetve a másodosztályban is. Gyors, dinamikus és lelkes kapus, szintén fontos az is, hogy elfogadta, egyelőre második számú kapusként számítunk rá. Amikor viszont be kell ugrania, biztosan helyt áll majd, hasznos tagja lesz a keretnek. Emberileg is csak jót mondhatok róla, gyorsan alkalmazkodott az új közösséghez, és őt is gyorsan befogadták. A kiszemeltek között volt ő is, de az egyik legkellemesebb szakmai emlékem nem valamelyik mérkőzéshez fűződik. Ő is részt vett azon a D licences edzőképző tanfolyamon, amelyet a kapusok számára én vezettem. Az egyik órán éppen együtt tartottuk a kapusbemutatót. Akkor nagyon jó benyomást tett rám, és bevallom, ez is sokat számított.