Lendületesen kezdett a vezetést már a negyedik percben megszerző Real Madrid. Akkor Van Nistelrooy profi karmestereket megszégyenítő lapos labdával ugratta ki a védőfalból jó ütemben kilépő Raúlt. A kapitány ballal mesterien ért az erős labdához, egy finom bokamozdulattal megszelídítette azt, hogy bal belsővel aztán egyből a kapu bal oldalába passzoljon.

Még ki sem heverte a korai ütést a vendégcsapat, amikor máris kétgólos hátrányba került. Robinho indítását követően Sneijder került ziccerbe, de első próbálkozását védte a szöget jól záró, kapujából kifutó Tońóról. A holland ismételhetett, igaz szinte az alapvonalról, a kaputól tizenhárom méterre.

Becsületére váljon, hogy elvállalta, eredménye egy gól lett, ugyanis a visszafutó és becsúszva érkező Sergio Sánchez saját kapujába pöckölte a labdát. Amely tegyük hozzá, keresztben elment volna a gólvonal előtt.

A gól után ébredtek a vendégek: a 14. percben Casillasnak kellett védenie egy jobb felsőbe tartó löketet.

Erre Raúl válaszolt, aki már átemelte a labdát Tońót, de a visszafutó védők ezúttal szögletre mentettek.

A félidő hátralévő része kiegyenlített mezőnyjátékot hozott, bár mindkét kapu előtt adódtak lehetőségek, az eredmény nem változott.

A második félidő elején nagy erőket mozgósított a szépítésért a cseppet sem alárendelt szerepet játszó vendégcsapat. A hazai nézők néhány Robinho-trükknek tapsolhattak csupán, illetve Casillas-védésnek. A királyiak hálóőre a futószalagon érkező santanderi szögletek egyikét követő lövést hárította bravúrral.

A mérkőzésnek ebben a szakaszában inkább a madridi védők játékán volt a hangsúly, akik kapujuk előtt hibátlanul tették a dolgukat.

A 70. percben aztán eldőlt a találkozó: a nagy kedvvel játszó Raúl szabadrúgásból talált be a vendégek kapujába.

Bár három perccel később Munitis révén, roppant formás akció végén - lyukra futtatás, jó ütemű lapos beadás, mintaszerű érkezés és befejezés - mégiscsak szépítettek a vendégek, de már nem volt lehetőségük, hogy szorosabbá tegyék a találkozót.

A 10. helyezett Sevilla a 14. Almeria otthonába látogatott annak reményében, hogy sikerül javítania katasztrofális idegenbeli mérlegén.

A gyenge formájuk ellenére jóval esélyesebb andalúzok azonban nem tudtak élni a kínálkozó lehetőséggel.

A 46. percben Daniel Alves a kiállítás sorsára jutott, az Almeria pedig kihasználta az emberelőnyt és Acasiete 87. percben szerzett találatával otthon tartotta a három pontot.

A vendégeknél (Barcelona) Frank Rijkaard vezetőedző ismét csak a cserepadra jelölte Ronaldinhót, amely továbbra is azt bizonyítja: nem hisz benne, hogy a válságon már túljutott volna a brazil aranylabdás. Dinho aztán kis szerencsével a kispadról érkezve is eldönthette volna a mérkőzést, de ehhez Kameninek is volt egy-két szava, pontosabban védése. De ne szaladjunk annyira a történtek elé.

Az ötödik percben Krkic húzta meg a balszélt - feldönteni sem lehetett -, begurítását üggyel-bajjal tisztázták szögletre a hazai védők.

Támadásban maradt a Barcelona, amelynek nem is kellett sokat várnia a vezetés megszerzésére. A hatodik percben Messi viharzott el a jobbszélen a védők között-mellett szokása szerint, majd beadását a hosszún, ziccerben érkező Iniesta belsőzte a hazai kapuba. Öt Espanyol-védő állt az ötös közelében, gyakorlatilag közeli szemlélői voltak az eseményeknek.

Mint ahogy a folytatásban bemutatott Messi-shownak is. Az argentin szélső nagyon élt a tőle láthatóan tartó hazaiakkal szemben, de az újabb vendéggól csak nem akart összejönni, pedig közel álltak hozzá a kicsit tanácstalan hazaiakkal szemben.

A 32. percben Xavi 17 méterről, szabadrúgásból a kapufát találta telibe, a ki- és lepattanót pedig Krkic jutotta ugyanoda fejjel. A többi, ígéretesnek induló vendéglehetőségnek általában Kameni állta útját.

A második félidőben alaposan megváltozott a játék képes. Ekkor az Espanyol tartotta folyamatosan nyomás alatt a Barcelonát, amelynek védelme azonban fegyelmezetten zárt.

Támadásban egyedül Messi jelentett ekkor veszélyt egymaga, de játéka már az öncélúság határát súrolta, sőt, olykor át is lépte. A túlerő pedig legyőzte őt.

A 64. percben jött aztán társnak előre Ronaldinho, de nála jobb cserének bizonyult a hazai csapatba beszálló Coro, aki pályára lépést követően öt perccel eredményes tudott lenni. Formás baloldali támadás végén egy beadást igazítás nélkül vágott a második hullámban érkezve 14 méterről Valdés kapujába az Espanyol csereembere.

A vendégvédelem kihagyására jellemző: a gólszerzőn kívül további két hazai játékos is kapura lőhette volna a beadást, mert az öt Barca-védő(!) egyiküket sem fogta, zavarta, akadályozta. Csak nézte.

A hajrában a Barca közelebb állt a győztes találat megszerzéséhez, de nem tudtak túljárni a jó napot kifogó Kamenin.

Ronaldinho 30 méteres szabadrúgását tolta előbb léc fölé biztonsági okokból az Espanyol kapus, majd kettejük következő párviadalát is ugyancsak a hálóőr nyerte, amikor kiszedte a bal alsóból a brazil fejesét.

A 82. percben Inieste lövését tornázta ki, a kipattanóra azonban lecsapatott Ronaldinho, de pöckölésébe Kameni merész vetődéssel dobta bele a karját, így hiúsítva meg a brazilt a gólszerzésben. A végére Messi erőtlen próbálkozásai maradtak, meg a gratulációk a küzdelmes, különösebb látványos elemektől mentes rangadót követően.

14. FORDULÓ (2007. DECEMBER 2.)