Az Almeria otthonába látogatott a címvédő Real Madrid, az újonc hazaiak eddig remekül szerepelnek a bajnokságban, hiszen a forduló előtt a hetedik helyen álltak.

A hazai együttes már az első negyedóra végén előnybe került, egy bal oldali lapos beadást Cannavaro a földön fekve akart kifejelni – nem túl nagy sikerrel. A labda Juanito elé került, akinek lövését Iker Casillas vetődve még ki tudta tolni a labdát, ám az asszisztens jelezte Carlos Clos Gomeznek, hogy a kapus már csak a gólvonal mögött tudott közbeavatkozni. A visszajátszások alapján úgy tűnt, hogy igaza volt.

A 26. percben a másik oldalon Diego Alves kapusnak is volt alkalma a közbeavatkozásra, ő a tizenhatos előtt nem sokkal sodorta el a kitörő Sergio Ramost. Az aragóniai játékvezető úgy ítélte meg, hogy az előretörő védő kifelé tolta meg a labdát, és nem volt gólhelyzetben, ezért csak sárga lappal jutalmazta a szabálytalankodó Alvest.

A félidő végéig a Real nem tudta behozni hátrányát, ráadásul a második negyvenöt percre már nem jött ki Ruud van Nistelrooy sem. A holland gólgyáros már a meccs előtt is sérüléssel bajlódott, kényszerűségből cserélték le.

Alig kezdődött el a második játékrész, máris növelte előnyét az Almeria: egy bal oldalról érkező beadásra érkezett Negredo és Fabio Cannavaro, az olasz védő pedig nemes egyszerűséggel fellökte a Real Madridnál nevelkedett támadót. A játékvezető megítélte a büntetőt, a sértett pedig magabiztosan helyezett a bal sarokba.

A második gól után komoly helyzetek alakultak ki a fővárosiak előtt, ám Diego Alves kapus bizonyította remek formáját: előbb egy kiváló Raúl-fejest tolt ki a bal alsó sarok elől, Robinho lövését is hárította, majd Gonzalo Higuaín lövését is sikerült kapu fölé ütnie.

Bernd Schuster igyekezett támadóbbá tenni csapatát, feláldozta Michel Salgadót, és helyére a brazil Julio Baptistát hozta be. A fővárosiak azonban már nem tudták bevenni Diego Alves kapuját, így nagy meglepetésre az Almeria otthon tartotta a három pontot.

Az Atlético Madrid a Murciával találkozott a Vicente Calderón Stadionban, és csak a győzelem volt elfogadható számára, ugyanis ez esetben felléphetett volna a dobogó legalsó fokára.

A találkozó nagy részében irányították a játékot a „matracosok”, mégis a Murcia került előnybe: Fabiano Eller rántotta le Iván Alonsót a 16-oson belül, Jofre pedig értékesítette a jogosan megítélt büntetőt.

Az Atlético a 63. percben egyenlítetett, Luis García lőtte ki a vendégek kapujának bal sarkát.

A Villarreal a tabella harmadik helyén kezdte a fordulót, és az El Madrigálban fogadták a Mallorcát, amely mindössze a 13. helyen tanyázott a játéknap előtt.

A találkozón a várakozásoknak megfelelően a hazaiak szereztek vezetést, Giuseppe Rossi büntetőjét nem tudta fogni Moyá.

A válasz a 39. percben érkezett, és az újabb találat is tizenegyesből született. A labda mögé Baszinasz állt, és ő az ilyen helyzetekben csak ritkán szokott hibázni, ami ezúttal sem történt meg.

A 2007-2008-as szezonban mérsékelt teljesítményt nyújtó Sevilla Huelvába utazott, és a Recreativo ellen szerették volna folytatni a felzárkózást.

Az összecsapás első találatát Luis Fabiano szerezte röviddel az első játékrész lefújása előtt, majd nem sokkal a lefújás előtt másodszor is beköszönt.

A szépítés Beto nevéhez fűződik, de a hazaiaknak már nem volt idejük újabb rohamokra.

A Valencia a Valladolid otthonában szerette volna megszakítani a Ronald Koeman vezetőedzősége óta tartó mélyrepülést.

Ezúttal sikerült is begyűjteniük a pontokat a „denevéreknek”, Mata és David Villa góljára nem tudtak válaszolni a hazaiak.

A Levante-Santander találkozón nem bírtak egymással a csapatok, a Zaragoza pedig pont nélkül küldte haza a Bilbaót.

A 31. vendégfellépésére készült a Nou Campban az Osasuna, a katalánok viszont arra, hogy 23-szor nyerjenek riválisuk ellen hazai pályán. Dupla motivációt jelenthetett a Rijkaard-gárdának, hogy az örök rivális madridiak botlottak szombaton, így felcsillant valami halvány remény, hogy ne legyen idejekorán teljesen lefutott a bajnokság.

Az időjárás nem járt éppen a felek kedvében, egész napos esőzés áztatta a pályát, amelyet a hajrában öt perc erejéig még egy óriási felhőszakadás is megtoldott.

De ne szaladjunk a történtek elébe, a kezdés előtt láthattuk, hogy az immár egészségesnek titulált Ronaldinho mégiscsak a kispadon kapott helyet, miként a cserék között kezdett Xavi is, aki már volt jobb formában annál, mint amilyenben mostanában játszik.

A mély talajhoz furcsa módon a vendégek alkalmazkodtak jobban, akik mintha egy lapra tettek volna fel támadójátékukkal mindent. Gyors gól az elején, aztán jöjjenek a hazaiak…

A vendégek bátor, de végül eredménytelennek bizonyuló kezdését követően a tizedik percben vették fel saját ritmusukat a katalánok: Messi tizenöt méterről, ballal lőtt kapu fölé, megadva a jelet a támadásra.

A folytatásban is elsősorban az argentin szélső semlegesítése okozott gondot a vendégvédelemnek, de Henry is nagy kedvvel mozgott a pályán. A középpályán ezúttal is Iniesta adta a fazont, az ismét kezdőként lehetőséget kapó, válogatott keretbe meghívót kapó Krkic pedig ügyes kis megmozdulásokkal vétette észre magát.

A 26. percben Henry fejelt kapura, de Ricardo bravúrral védett, igaz a francia támadó lesen állt, így a gól érvénytelen lett volna. Nem úgy Iniesta emelése után, a középpályás a Krkictől kapott labdával került ziccerbe, de labdájába Ricardo bravúrral bele tudott kapni.

A 30. percben Gabriel Milito fejelte lesről Messi beadását a vendégkapuba - a gól érvénytelen volt -, majd a Deco által elvégzett szabadrúgás után Henry fejesét hatástalanította a vendégek hálóőre.

A félidő zárásaként Deco beadásáról középen a becsúszva érkező Krkic maradt le centikkel. A hajrára óriási mezőnyfölényt harcolt ki magának a hazai együttes, a vendégek kizárólag kapusuknak köszönhették, hogy őrizték a döntetlent.

A második félidőben még tovább növelte a nyomást a katalán együttes. Abidal és Milito a vendégek tizenhatosnak előteréhez érve gyakorlatilag már a második hullámban érkezett a támadásokkal és veszélyeztetett kinti lövésekkel.

Érett a hazaiak vezető gólja, de a vendégek keményen védekeztek. Az idő múlásával aztán jöttek a Barcelona friss csereemberei: előbb Dos Santos, majd Ronaldinho, végül Xavi is beszállt. A hazaiak játéka azonban kezdett kapkodóvá, olykor már idegessé válni.

Eközben a vendégek okosan tördelték a játékot, ha tehették, húzták az időt egy kis fetrengéssel, egy kis holttérben és holtidőben elkövetett labdaelpöccintéssel.

A 80. percben egy vendégszabadrúgás a hazai sorfalban halt el - pedig a vizes talaj tréfás dolgokra lehetett volna képes -, majd Valdésnek kellett fognia egy veszélyes, közeli fejest.

A csattanó a 87. percben jött. A balszélen végig megállíthatatlanul robogó és cselező Dos Santos vett át remekül egy nagykeresztet, majd csinált egy cselt befelé és lekészítette a labdát az érkező Iniesta elé. A középpályás 14-ről tüzelt is, de lövésébe beleért egy blokkoló védő lába. A kipattanó viszont a tizenhatoshoz középre befutó Xavi elé került, aki dropból a kapuba bombázott. Ricardo, Iniesta - amúgy nagy valószínűséggel kaput elkerülő - lövésére biztonságképpen eldőlve még nem foglalta el helyét.

A hosszabbítás utolsó percében pontot is menthettek volna a vendégek: egy visszagurított labdára Cruchaga érkezett üresben, jó ütemben, de 19 méterről eladott, életerős bombáját hárította Valdés. Talán ha nem a kapu közepére megy a labda…

Tizennegyedszer nyert a bajnokságban a Barcelona, tizenegyedszer a Nou Campban. Az Osasuna tizenegyedszer szenvedett vereséget, nyolcadszor vendégségben, ahol nem igazán szorgos, már ami a pontgyűjtést illeti.

22. FORDULÓ (2008. FEBRUÁR 3.)