Birminghambe látogatott a Kevin Keegan által irányított Newcastle, és a United új edzője reménykedett benne, hogy megszerzi első győzelmét csapatával.

Az Aston Villa elleni mérkőzés kezdete a „Hatalmas Egér” elvárásait igazolta, hiszen Michael Owen hamar megszerezte a vezetést: a válogatott támadó James Milner balról érkező beadását bólintotta a hálóba, a labdát még Gareth Barryn is irányt változtatott kissé.

A folytatásban próbált támadni a Villa, de a szerencse és Lee Mason játékvezető sem állt a csapat mellett, hiszen Barry lövésébe Joey Barton egyértelműen kézzel ütött bele, ám a büntető elmaradt.

Martin O’Neill a szünetben kettős cserével próbálta felrázni csapatát, és ez eredménnyel is járt, hiszen Wilfred Bouma ballábas lövése megpattant Habib Beyén, és Shay Givent becsapva a jobb sarokba került.

Ezzel viszont nem állt le a Villa-henger, hiszen egy bal oldali szögletet követően John Carew csúsztatott a hosszú sarokba.

Az utolsó 20 percben a norvég csatár még megduplázta góljai számát, egy kapu előtti kavarodás után fejelt a bal alsó sarokba, ezzel végleg eldöntötte a meccset. A 89. percben Steve Carr kezezése után még büntetőhöz jutott a hazai csapat, és Carew könyörtelenül bevarrta a léc alá csapata negyedik, önmaga harmadik gólját a mérkőzésen.

Gyors gólváltással indult a West Ham-Birmingham mérkőzés: Fredrik Ljungberg a hetedik percben a hazaiaknak szerzett vezetést: a svéd légiós egy jobboldali beadást közelről váltott gólra. James McFadden négy perc múlva büntetőből egyenlített, miután Lucas Neil szabálytalankodott ellene tizenegyest érően. A folytatásban elsősorban a vendéglátók akarata érvényesült, de az eredmény már nem változott. A hazai együttesből Lee Bowyert a 89. percben kiállította a játékvezető.

Kiegyenlített első félidőt vívott egymással a Middlesbrough és a Fulham, a vezetést azonban már a 11. percben megszerezték a hazaiak. Akkor Gary O'Neil jobboldali beadására középen Jeremie Aliadiere érkezett a legjobb ütemben. A korai gól három pontot ér a házigazdáknak. A győztes hazai scapatban csereként mutatkozott be és az 57. percben lépett pályára Afonso Alves, a Heerenveentől érkezett támadó.

A Sunderlandben Fülöp Márton a cserék közé volt jelölve, így onnan örülhetett, amikor egy változatos első félidőben, amelyben egyik csapat sem tudta igazán ráerőltetni akaratét ellenfelére, csapata a szünet előtt nem sokkal megszerezte a vezetést.

Akkor Michael Brown (Wigan) szabálytalankodott Phillip Bardsleyvel (Sunderland) szemben, a szabadrúgást Dean Whitehead ívelte kapu elé, ahol Dickson Etuhu jutatta a labdát a vendégek hálójába.

Nyitott volt a mérkőzés, a hazaiak ugyan kevéssel közelebb álltak előnyök megduplázásához, mint a vendégek az egyenlítéshez. Végül a 75. percben Daryl Murphy volt eredményes, akinek távoli bombája vágódott a Wigan kapujába, eldöntve így a három pont sorsát.

Nehezen igazolta a papírformát a BL-indulást jelentő negyedik helyen álló, a legerősebb nemzetközi kupasorozatba vágyó Everton a kiesés elől menekülő Readinggel szemben. A jóval esélyesebb hazaiak vezető góljára a 61. percig kellett várni - akkor egy szögletet követően ismét felszabadulni látszott a vendégkapu, de Leon Osman újra a kapu elé ívelt, ahol Phil Jagielka távoli fejessel vette be az ellenfél kapuját -, és bizony addig sem „borult fel” a pálya. Ha nehezen is, de végül letudta a kötelezőt a liverpooli gárda…

A Tottenham a Derby vendégeként lépett pályára, de hiába harcolt ki mezőnyfölényt, gólt nem sikerült szereznie. A Hotspur gólerős bolgár légiósa, Dimitar Berbatov csak csereként, az 58. percben lépett pályára, tíz perccel később már csapatánál volt azt előny. Akkor Steed Malbranque távoli lövését Roy Carroll védte, de a róla kipattanót labdát Robbie Keane közelről gólra váltotta.

A Tottenham győzelmét a hajrában Younes Kaboul biztosította be, aki Pascal Chimbonda centerezését küldte a hazai kapuba. A végeredményt Berbatov állította be, aki az Alan Stubbs kezezése miatt megítélt büntetőt váltotta gólra.

Abszolút nyílt összecsapáson Lassana Diara hajrában szerzett találatával jutott három ponthoz a Portsmouth a Bolton vendégeként. A gólszerző Nwankwo Kanu beadását lőtte a vendéglátók kapujába tíz méterről.

Közel harmincnégy évvel ezelőtt az MU egykori világklasszisa, Dennis Law döntött a City javára, a 82. percben esett gól után a szurkolók elözönlötték a pályát, így a játékvezető idő előtt lefújta az összecsapást. Az akkori vereség azt jelentette, hogy a „vörös ördögök” elbúcsúztak az élvonaltól.

Ezúttal más történelmi esemény miatt maradt emlékezetes a manchesteri derbi, lévén a kezdés előtt emlékeztek meg az 1958. február 6-án történt müncheni repülőgép-szerencsétlenség 23 halálos (nyolc MU-futballista hunyt el) áldozatáról. A két gárda az ötven évvel ezelőtti csapatmezekben fut ki a pályára az „Álmok Színházában”, természetesen szponzorok logói és névfeliratok sem tűntek majd fel a szereléseken.

A kezdés után a bajnoki címvédő volt aktívabb, a 7. percben Tevez átívelt balról, Giggs megszelídítette a labdát, majd 9 méterről lőtt és Hart a léc fölé paskolta a labdát. Ezután kiegyenlített lett a csata, majd a 24. percben megszerezték a vezetést a vendégek. Petrov indítása után Ireland lövését van der Sar éppen Vassell elé ütötte, a korábbi válogatott csatár első próbálkozását a holland kapus még hárította, de az ismétlés már utalt talált a hálóba.

A 26. percben Tevez 16 méterről, félfordulatból lőtt és Hart bravúrral ütötte oldalra a labdát. Tíz perccel később Giggs bal oldali szögletét Ferdinand a hosszú saroktól a kapu elé vágta és Vidics 5 méterről mellé lőtt.

A szünet előtt növelte előnyét a pontosabban és szervezettebben futballozó City: a 45. percben Petrov balról élesen rúgta középre a labdát és Benjani 9 méterről fejjel a kapu jobb oldalába csúsztatott.

A fordulás után óriási erővel támadott az MU, de az első negyedórában csak lesgólig jutott Carlos Tevez révén. A „vörös ördögök” rengeteget hibáztak, így a nagy fölény ellenére sem tudtak közelebb kerülni a városi riválishoz.

A vendégek nem adták fel teljesen az ellentámadások lehetőségét, időnként komoly gondokat okoztak a kapkodó hazai védelemnek. A második játékrész addigi legnagyobb helyzete a 78. percben maradt ki: Giggs 9 méterről lőtt balról a hosszú alsó sarok mellé.

A Manchester United a 92. percben szépített: Carrick 16 méterről a bal alsó sarokba csavarta a labdát. Az egyenlítés azonban már nem sikerült, így a City ebben a szezonban kétszer nyert a városi riválissal szemben.

A Chelsea és a Liverpool FC sok évtizedre nyúló párharcának összesítésében a vasárnapi vendég 58-44-re vezetett, igaz 2004. január 7-e óta nem nyert bajnokit Londonban. A mostani szezonban igen korán összecsapott a két sztárcsapat: 2007. augusztus 19-én az Anfielden 1-1-es eredmény született, Torres (16. perc), illetve Lampard (62.) volt eredményes.

Vasárnap a Stamford Bridge-en a 18. percig kellett várni az első helyzetre: Babel-Crouch összjáték után az angol csatár hibázott. A 25. percben óriási felzúdulás követte Riley játékvezető döntését, amikor nem ítélt büntetőt a hazaiak javára, noha úgy tűnt, Mascherano szabálytalanul vitte földre Joe Cole-t.

A szünetig alig akadt említésre méltó esemény, így csalódást keltő félidő után vonultak pihenőre a csapatok.

A fordulás után is inkább a liverpooliak akarata érvényesült, de ez nagyobb helyzet nélkül valósult meg. Avram Grant, a Chelsea vezetőedzője is érezte, frissítésre lenne szükség, így a 64. percben Wright-Phillips helyére Malouda állt, míg hét minutummal később Lampardot az Afrikai Nemzetek Kupájáról hazatért Mikel váltotta.

A módosítások sem hozták meg a várt eredményt, a keményen védekező „vörösök” biztosan tartották a döntetlent. A 81. percben mégis veszélybe került Reina kapuja, de Mikel és Ashley Cole támadása után Ballack elhibázta a „meccslabdát”.

A hajrában Riise majdnem megtréfálta a liverpooliak spanyol kapusát, de Reina végül mentett.

Csalódást keltő mérkőzést hozott a londoni rangadó, amelynek két résztvevője utoljára 1994. december 18-án játszott gól nélküli találkozót a pontvadászatban.